Egyetlen perc alatt bolonddá tettél
Úgy adtad mindened, hogy semmit nem kértél
Valamire vár az, akinek nincsen
Mennyi az egész, ha túl kevés a minden?
Nem történt semmi más, egy fáradt ág lehullt
Kegyetlen múlik el, de nem hiányzik a múlt
Vigye el a szél minden régi álmom
Vigye csak a szél, vissza nem kívánom
Nélküled kihez bújnék ezután?
Kinek szólnék, hogyha fáj?
Kivel osztanék meg minden vágyat?
Kinek szólnék ezután?
Kihez bújnék, hogyha fáj
Ha te nem vigasztalnál
Ha nem volnál?
Vannak pillanatok, mikor úgy érzem mindennek vége
És persze van úgy is, hogy nem bánok semmit sem
Csavargó éjszkáink rég elmúltak már
Melletted az vagyok, aki mindent megtalált
Vigye el a szél minden régi álmom
Vigye csak a szél, vissza nem kívánom
Nélküled kihez bújnék ezután?
Kinek szólnék, hogyha fáj?
Kivel osztanék meg minden vágyat?
Kinek szólnék ezután?
Kihez bújnék, hogyha fáj
Ha te nem vigasztalnál
Ha nem volnál?
Kihez bújnék ezután?
Kinek szólnék, hogyha fáj?
Kivel osztanék meg minden vágyat?
Kinek szólnék ezután?
Kihez bújnék, hogyha fáj
Ha te nem vigasztalnál
Ha te nem volnál?
Kihez bújnék ezután?
Kinek szólnék, hogyha fáj? (Uuh-mmh)
Kivel osztanék meg minden vágyat? (Ha te nem volnál)
Kinek szólnék ezután? (Uuh)
Kihez bújnék, hogyha fáj?