Hajnal!
Jöjj e!
Régen várom a fényt, régen várom.
Reggel!
Hozd el!
Hozd a nap sugarát, nagyon fázom.
Hosszú volt az éj,
Hideg volt az éj, nem volt álmom.
Egy arcot láttam én,
Mindig láttam én, két szem vádol.
Hajnal!
Jöjj e!
Űzd el álmaimat, mit ébren látok!
Reggel!
Hozd el!
Hozd a tiszta reményt, amit várok!
Meleg napsugár,
Józan napsugár, melegíts fel!
Egy arc elmerül,
Végleg elmerül emlékemben.
Hajnal, mikor végleg eltűnt
Távozó alakod a Nap felé,
Százezer fájdalom mart belém hirtelen.
Tudtam, nem lesz egyszerű feledni végleg.