Éjjel arra kértem Hogy maradj még kérlek Hogy ne érezzem a szobámat, je Karanténnek Aztán megmutattam neki Hogy egy kétszemélyes ágyban Alszok én egyedül Aztán bebújt oda mellém És onnantól a szívem Többé nem menekül És én vigyázok rá Amíg világ a világ Vigyázok rá Ez a boldog időszak Úgy hiányzott már Úgy hiányzott már Csak várom, hogy az arcod Mosolyra görbítsd Te vagy a szépség De te vagy a szörny is Én meg vagyok az óra Ki kattog a polcon Meg vagyok a gyertya Ki eloltja fényét ha fél Közeleg a tél Csak sodródunk az árral Ez most nem rajtunk múlik A türelem rózsát terem De a rózsa hullik Éjjel arra kértem Hogy maradj még kérlek Hogy ne érezzem a szobámat, je Karanténnek Aztán megmutattam neki Hogy egy kétszemélyes ágyban Alszok én egyedül Aztán bebújt oda mellém És onnantól a szívem Többé nem menekül Je