Ne irigyeld a szenteket,
Mert prédikálni bárki tud,
De megélni az életed,
Az egyedül csak neked jut.
S ha kárhozattal 'jesztegetnek,
Lelked mégis mást kíván,
Ha birkanyájba terelnének,
Legyél te az oroszlán.
Sokszor észre sem veszed,
És keserű az életed.
Mert mindenkinek megfelelve
Boldog' lenni nem lehet.
Lépj utadra, vágj bele!
Az élet tárva nyitva áll,
Küzdve küzdj és bízva bízz,
Gondold meg, és igyál!
Kiálts fel az ég felé,
Hogy rengjen a Hold belé,
Idd fenékig, idd ki mind,
És Isten, íme, rád tekint.
Idd a bort az angyalát,
Mert lelked ettől újra lát,
Minden korty egy új világ,
Egy új életre áldomás.
Ha bujdokolsz, hát elveszel,
És szíved lassan hervad el.
Más igazát éled, s közben
Élted lassan elszelel.
Nézz körül, és láss csodát:
Érted van e szép világ!
Minden csepp egy új esély,
Szamár szenved, okos él.
Kiálts fel az ég felé,
Hogy rengjen a Hold belé,
Idd fenékig, idd ki mind,
És Isten, íme, rád tekint.
Idd a bort, az angyalát,
Mert lelked ettől újra lát!
Minden korty egy új világ,
Egy új életre áldomás.
Ha jő a vég, hát jő a vég
Azt mondod majd: semmiség.
Megittam, mit megihattam
Ami volt, az pont elég.
Ami van, az pont elég!
Ami van, az pont elég!
Ha kezedben a teli pohár,
Mi a halál jöhet még?
Kiálts fel az ég felé,
Hogy rengjen a Hold belé,
Idd fenékig, idd ki mind,
És Isten, íme, rád tekint.
Idd a bort, az angyalát,
Mert lelked ettől újra lát!
Minden korty egy új világ,
Egy új életre áldomás.